Megvolt ma Zsófi keresztelője. Szegény egész délelőtt nagyon nyűgi volt, 
úgyhogy aggódtam rendesen, hogy mi lesz majd a templomban. Anyósomék a 
sógornőmékkel karöltve 15 percet késtek a keresztelőről. Alig voltam 
ideges, ugyanis 4-kor már esküvőt tartottak a templomban. A keresztelő 
alatt végig nagyon jó kislány volt, csak egyszer sírt fel egy kicsit, azt 
is nyűgből. Volt két vicces eset: alighogy elkezdődött a szertartás Zsófi 
akkorákat fingott, hogy még az atya is elmosolyodott , a másik, hogy mikor 
rárakták a fehér kisinget, akkor a végén nem akarta elengedni, az atyának 
úgy kellett kivennie a kezéből.. remélem nem lesz kleptománikás . Amúgy 
végig úgy nézte a papot, mintha a mesiást látná, de legalábbis értené, 
hogy mit mond. Volt egy kis eszem-iszom utána. Zsófi nagyon jól 
összebarátkozott a keresztanyjával. Eddig neki mosolygott a legtöbbet és 
hozzá beszélt a leghosszabban, persze csak utánam!