...A nagytesói, Pisti 17 éves, Heni pedig 10 éves nagylány.

2006.05.16-ra voltam kiírva szülni, de a 36. héten, 04.13-án, éreztem
valami nem okés odabennt a pocakban.De. 11-kor, pocaklakóm nagyon
ficánkol és folyik is valami de nagyon ám...Ez a magzatvíz volt.

Gyorsan felhívtam a védőnőt, meg az orvosomat és mindketten azt
javasolták: Irány a kórház!!
Nagyon megijedtem, még nem készültem ám fel, pedig nem az első
baba jön ám :-))
Gyorsan összekészítettem a kórházi holmimat, bepakoltam a
babaholmit is és indulás!! Persze a páromat is riasztottam gyorsan, ő
dolgozott, így a nagymama jött velem. Mire a kórházi felvétel
megtörtént, a párom is odaért, no meg a nagytesók is, izgatottan
várták a fejleményeket! Ekkor volt déli 12 óra.

Az orvosom megvizsgált, mondta innen már csak babával megyek ám
ki...:-)
14 órakor: Előkészítettek a szüléshez és vártunk, a víz meg csak
folydogált...
Fájások semmi, de víz már alig, a babóm sem ficánkol már annyira...
Gyorsan rámkötötték a magzatfigyelő monitort, akkor nyugodtam meg,
minden okés odabennt, csak pihen a drágám, nem, nagyon akaródzik
megszületni..Folyamatosan feküdnöm kellett, a fájások csak nem
jöttek... Az orvosom is azt mondta, erősebb fájások kellenek de sehol
semmi, ezért 16 órakor rámkötötték az indító infúziót...
Juj, de nem jó ez így, gondoltam, de ha muszály...
Az első adag infúzió lefolyt, a fájások még mindig csak alig alig ,de ez
nem elég ahhoz hogy megszülessen a babóm. Még egy adag infúzió,
hurrá...ekkor volt 19 óra...
A Család meg fel-alá járkál a folyosón, felváltva jönnek be hozzám,
hogy mi újság... A fájások, végre, erősödnek ám!! De ekkor már igen
csak este 8 után jártunk, ekkor kezdtem érezni, talán lassacskán,
megszülök..
De addigra már nagyon elfáradtam, meg szomjas is voltam de nagyon.
A szülésznő egy kis nedves gézdarabbal locsolta a számat, juj de rossz
érzés, hogy nem ihatok...Közben az orvos folyamatosan figyelte a
monitort, többször is megvizsgált lassacskán beindul, mondta nekem.
A páromról is folyt a víz elég rendesen, mellettem ült, szinte végig és
szorította a kezem, nagyon jó volt!!
Kérdeztem én és a párom is, mikor lesz baba, az orvosom meg mondta,
nyugi, még ma megszülünk. Egyszer csak eltűnt a dokim, talpig
zöldben, már azt hittük, hozzám készül ennyire, de nem, műtéthez
szólították, ekkor volt 11 óra...
Na persze ekkor gyorsultak csak be igazán az események!!
Tolófájások ezerrel, doki meg sehol!! A szülésznő szólítja az orvost, ő
meg rohan ám a szülőszoba folyosólyán hozzám!! Pont végeztek a
műtéttel, gyors ruha meg kesztyűcsere, de addigra én már éreztem
ám, nagyon jön a babóm a külvilág felé!!
A 3 tolófájásra, 11 óra 20 perckor megszületett a mi kis pindurkánk,
nagy-nagy boldogságunkra!! Csak 2500 gr, és 50 cm,
pont "megúsztuk" a koraszülött osztályt! De sebaj, az a fő hogy
minden rendben és egészséges a Drágám!!
Volt is nagy boldogság, a párom is és én is egymásra borulva
gyönyörködtünk a pici lánykánkban!! Jó hosszú szülés volt, de
megérte!! Szépen nyugodtan zajlott utána minden, a babómat ellátták,
egy kicsikét megkaptam amíg engem is ellátott az orvosom. Juj de
picike, mondtam és egy nagy puszit nyomtam a homlokára!!
Apája is megkapta a  pici lányát, már kinnt a folyosón, az első kép is
vele készült! Utána mindenki megnyugodott és hatalmas csönd vett
minket körül, csenben örültünk egymásnak!! A babát elvitték a
csecsemőosztályra, mi meg elbócsúztunk egymástól, másnap
látogatásig. Éjjel 12 ig beszélgettünk a párommal és nagyon örültünk!!
Reggel aztán az egész család bejött a kórházba megnézni a hugit, a
nagygyerekeim nagyon meghatódtak a kistesó láttán és nagyon
örültek ők is!! Sokan küldtek üzenetet és gratuláltak a nagy Családhoz!
Mindenkinek köszönjük!!
Boldog 5 tagú család vagyunk, Alíz baba is nagyon szépen növöget
mindenki örömére!! Nagy boldogság volt újra átélni a kismamaságot, a
szülést és az anyaságot!! Csodálatos dolog az ember életében a
gyermek! Imádom mind a 3-at!! Hát ennyi a szülésem története, ismét
egy gyönyörű elménnyel lettem én és a Családom is gazdagabb!!